LASLO VEGEL

(Srbobran, 1941) prozni i dramski pisac, esejista, kritičar. Objavio je romane: Egy makró emlékiratai (Memoari jednog makroa, 1967); A szenvedélyek tanfolyama (Kurs strasti, 1969); Áttün(tet)ések (Dupla ekspozicija, 1984); Újvidéki trilógia – Egy makró emlékiratai, Áttüntetések, Eckhardt gyűrűje (Novosadska trilogija – Memoari jednog makroa, Dupla ekspozicija, Ekhardtov prsten, 1993); zbirke novela Szitkozódunk, de szemünkből könnyek hullanak (Psujemo, a oči su nam pune suza, 1969); zbirke eseja A vers kihívása (Izazov pesme, 1975); Ábrahám kése (Abrahamov nož, 1988); Lemondás és megmaradás (Odricanje i opstajanje, 1992); Wittgenstein szövőszéke (Vitgenštajnov razboj, 1996); A nagy Közép-Kelet-Európai Lakoma bevonul a Pikareszk Regénybe, beszély a pikareszk regényről (Velika Srednjo-Istočno-Evropska Gozba stupa u Pikarski Roman, pripovest o pikarskom romanu, 1998); Peremvidéki élet (Život na rubu, 2000); Exteritórium (Exterritorium, 2000); zbirka dramskih tekstova Judit (Judita, 1989), Parainézis (2003), Időírás, időközben (2003), Hontalan esszék (Bezdomni eseji) 2004. Drama Áttüntetések (Dupla ekspozicija), izvedena je u Zenici, reditelj Dušan Jovanović, 1986; u Subotici, reditelj Ljubiša Ristić, 1988; drama Sofőrök (Šoferi), izvedena je u Zenici, reditelj Ljubiša Georgijevski, 1987; u Prilepu, reditelj Vladimir Cvetanovski, 1987; drama Judit (Judita), u Subotici ("subotička subverzija"), reditelj Rade Šerbedžija, 1988; drama Túl az Óperencián (Preko sedam mora), izvedena u Subotici, rediteljka Nada Kokotović, 1989; drama Medeia tükre (Medejino ogledalo) igrana je u Sarajevu, u režiji Mire Erceg, 1990. i na sceni Novosadskog pozorišta – Újvidéki Színháza, u režiji Kinge Mezei, 1999, Judita izvedena u Újvidéki Színház, 2002, u reziji Peter Temeri). U Berlinu 2007 objavio je Exteritorium (Mattjes&Zeitz). Dobitnik je nagrade Mladost (za roman Memoari jednog makroa) (1969); nagrada Ady Endre za književno stvaralaštvo (1993); nagrade Slobodne štampe za knjigu eseja Odricanje i opstajanje (1994); nagrade Déry Tibor za prozno stvaralastvo (1995); nagrade Jelenkor za knjigu Eksteritorijum (2000), Zlatne povelje Predsenika republike Mađjarske za celokupni knjizevni rad (2000), Nagrada Knjige godine za Eksterritorium (2001); nagrada Füst Milan, za književno stvaralaštvo (2003), Pulitzerova nagrada – Budimpešta (2005).